Ti írtátok!

Apás szülésfelkészítőt végzett kismamámtól kaptam az alábbi levelet. Sári, nagyon köszönöm, hogy megírtad nekem a szüléstörténeted, hát persze, hogy megosztom a többiekkel :) szerintem is jó döntés volt az epidurál dupla adag oxitocinnál :) és szerintem is büszke lehetsz magadra, mert egy hősnőként csináltad végig :0) és szuper, hogy a személyzet is ilyen támogató és pozitív volt. És igen, törted az utat az utánad jövőknek, köszönet érte!! És külön elismerés a bátor, pozitív hozzáállásodhoz végig!! Mert ahogy tegnap mondtam a lányoknak a Blahán órán: végülis nem az számít, hogy mi történik, hanem hogy TE HOGYAN ÉLED MEG! :0)

Szuper voltál :0)

Sok boldogságot kívánok Nektek :0)

Íme Sári levele:

"Kedves Éva!

Augusztusban voltunk Nálad szülésfelkészítőn, és most szeretném én is hírül adni, hogy megszületett a kislányunk, Júlia Márta.
Október 4-én érkezett meg hozzánk, 3140 gr-mal és 53 cm hosszal. Egy pár mondatot írnék a szülés előttről és a szülésről.
Indított szülés volt, mert a 12. heti UH-on megállapított méretek szerint szeptember 25. lett a kiírt szülés dátuma, viszont Julus ezzel nem értett egyet, ő még vígan elidőzött a jó meleg vízben. A kiírás dátuma után persze naponta CTG, ahol sosem akart mozogni, ettem a sok szőlőcukrot. És napról napra egyre türelmetlenebbek voltunk. Ahogy tőled is tudtuk, a kórházi protokoll szerint 7 nap után beindítják, nekem erre még volt 2 bónusz napom is. Imádkoztam, hogy induljon el magától, simogattuk a hasamat, ittam szorgosan a málnalevél teát és a réti palástfű teát, sőt, a végén még gyömbéres grapefruit-narancs koktélt is ittam, na meg ugye a Káli-póz (már amennyire tudtam a kötött csípőm miatt). De sajnos semmi. Bevallom, csalódott voltam. A kiírt napon aztán úgy vonultam a szülőszobára, mint aki hadba vonul.
Burkot repesztettek, annak sem volt sajnos hatása, tágulás is iszonyat lassan volt, bár nagyon bíztattak, hogy óráról órára jobb egy kicsit.
És akkor kaptam oxitocint, és VÉGRE FÁJT! Huuu, fájásnak még sosem örültem ennyire. Nagy összpontosítással csináltam a fájások ellégzését, a szülőágyon törökülésben csavargattam a csípőmet, ahogy Tőletek tanultam az AUM-ban. A jógaszőnyeget leterítve még kitörésben is körözgettem, na persze végig a "CTG-pórázon". A doki meg is jegyezte, hogy minden tisztelete az enyém, ő nem szül, de mégse tudná ezt megcsinálni. :) Azt kell mondanom, hogy ez nagyon szép emlékként maradt meg bennem ez a szakasz. Uraltam a testemet, tudatos voltam, és ez óriási önbizalmat adott. Nagyon hálás vagyok Nektek azért, hogy erre rávezettetek a 9 hónap alatt!
Aztán jött még több oxitocin, mert az orvosom úgy látta jónak. Na, akkor már kértem az epidurált. Magam dönthettem el. Én akkor úgy láttam jónak, és most sem bánom. Enyhített a fádalmon, miközben azért haladtak a dolgok...
A kitolásnál aztán volt egy kis fennakadás, a bébi az arca elé húzott kezekkel indult el, és persze így megakadt. Több orvos segített akkor, sőt, már a császár is szóba jött, de aztán az isteni gondviselésnek köszönhetően, (azazhogy a műtő épp foglalt volt) még addig-addig forgattak engem és a babát a szülőcsatornában, hogy végül egyszer csak természetes úton megszületett. Felsírt, én szorongattam tovább a férjem kezét, és azt éreztem: Istenem, vége van...! Mázasan rám tették, aztán elvitték, közben varrás, ami egyáltalán nem fájt, végül visszahozták és 2 órát apával voltunk hármasban. Szép lassan tudtam csak felfogni, hogy ez a picike akkor most az, akire úgy vártunk.
Szerettem volna megosztani veled - és ha gondolod, többekkel, a Facebookon -, hogy bár nem sikerült megvalósítani az általad felvázolt "ideális szülést", de én teljesen elégedett vagyok. Maximálisan megbíztam az orvosomban, a szülésznőmben, és az összes kórházi segítőben, aki ott volt. Fantasztikus csapat állt ott, és végig bíztattak, pedig szerintem nekik is kihívás volt. Azért is tudtam annyira bízni bennük, mert amíg lehetett, hagytak, sőt támogattak a Tőled tanult módszerek alkalmazásában. Úgy érzem, tettem egy kis lépést, (ahogy Te is írtad az alábbi leveledben), hogy a szülészet orvosi közegében elfogadottabbak legyenek a természetes módszerek.
Köszönet még egyszer, és hogy ezt most elolvastad.
üdvözlettel:
Sári"



Kövess minket a Facebook-on!